Image default

Hogyan vizsgáltuk a burgonyák szolanintartalmát?

A burgonya a legtöbb háztartás alapvető élelmiszere, ezért gyakori a krumplik otthoni tárolása. Nem mindegy azonban, hogyan is tesszük ezt, ugyanis a nem megfelelő tárolás a káros vegyületek – többek között a szolanin – szintjének megemelkedéséhez vezethet.
Felmérésünk során a Nébih laboratóriumában szakembereink megvizsgálták a burgonyák szolanintartalmát. Nézzük meg, milyen érdekes módszerrel!

A szolanin

A növények, így a burgonyák is gyakran tartalmaznak természetesen előforduló káros anyagokat, amelyek egészséges és megfelelően tárolt gumók esetében nem jelentenek kockázatot. A szolanin is egy ilyen vegyület, amely a burgonya csíráiban, héjában és közvetlenül a héj alatt fordul elő a legmagasabb koncentrációban.

Hogyan érdemes tárolni a burgonyát? Cikkünkből kiderül!
A szolanin vizsgálata

A szolanintartalom meghatározása a Nébih laboratóriumának akkreditált, saját módszerével történt. A burgonyákat nyersen, hámozatlanul ledaráltuk és egyneműsítettük. A mintákat nagy pontosságú mérlegen lombikokba mértük, majd ecetsavas víz hozzáadásával oldottuk ki a szolanintartalmukat. Az így kapott oldatokat szűrés után folyadékkromatográfiás rendszeren (HPLC), tömegspektrométer (MS) detektorral vizsgáltuk.

 

folyadékkromatográfia folyamata

1. kép: Folyadékkromatográfia folyamata

A folyadékkromatográfia célja a különböző vegyületek térbeli elválasztása, és mennyiségi, valamint minőségi jellemzése a retenciós idők, csúcsterületek (magasság) és ionarányok alapján. A tömegspektrométer (MS) a vegyületet molekula ionokra bontja, amely alapján meghatározható az adott molekula.

A mérés során ismert koncentrációjú szolanin standard oldatokat használtunk, ezekhez viszonyítva határozható meg a mintákban jelen lévő szolanin mennyisége.

Tudta?

A retenciós idő a beinjektálás időpontjától az érzékelésig eltelt idő másodpercekben mérve, melyet számítógép rögzít.

szolanin

2. kép: Szolanin mennyiségének meghatározása

A módszer mennyiségi meghatározási határa 5 mg/kg, tehát ez a legkisebb mennyiség, amely megállapítható. A 49/2014. (IV. 29) VM rendelet előírása szerint a nyers, hámozatlan burgonya szolanintartalmának határértéke 100 mg/kg.

A vizsgált burgonyaminták többsége a  meghatározási határ feletti koncentrációban tartalmazott szolanint, de megnyugtató, hogy minden eredmény bőven a kockázatot jelentő 100 mg/kg-os referenciaszint alatt maradt.

Források: Lehel J, Lányi K, Pleva D, Laczay P (2019) Természetes eredetű élelmiszer-összetevők toxikus hatásai. Magyar Állatorvosok Lapja 140:239-250; 49/2014. (IV. 29.) VM rendelet; QM-M-Soln-HPLC/MS/MS-3:2013. α-Szolanin és α-Kakonin tartalom meghatározása burgonyából, burgonyát tartalmazó takarmányokból, élelmiszerekből, HPLC módszerrel, MS detektálással.

Bővebben olvasna a szolaninról? Kattintson!

Kapcsolódó tartalmaink

Adatkezelési tájékoztatónkban megismerheti, hogyan gondoskodunk személyes adatai védelméről. Weboldalunk cookie-kat (sütiket) használ a jobb felhasználói élmény érdekében, melynek biztosításához kérjük, kattintson az „Elfogadom” gombra. Elfogad További információk