A jégkrémet – és persze a fagyit is – mindenki szereti, erről persze a statisztikák is tanúskodnak: az átlagos magyar évente mintegy öt liternyi hideg édességet nyalogat el. De vajon a hűsítő finomság belefér-e a kiegyensúlyozott táplálkozásba, és ha igen, mire kell figyelni a kiválasztásánál?
Ez is érdekelheti
A jégkrém-kedvelők igazán nem panaszkodhatnak, míg néhány évtizeddel ezelőtt csak két-háromféléből választhattak, ma már a legkisebb boltban is több tucat íz vár ránk a hűtőpultokban. Egy múlt évi körkérdés alapján elmondható, hogy a nagyobb láncok egységeiben legalább 40, de van, ahol 380-féle jégkrém várja, hogy a kosarunkba tegyük. Nem meglepő hát, hogy lassan, de biztosan emelkedik a fogyasztás is: a mi évi öt literünk viszont messze elmarad a csúcstartó Új-Zéland közel harminc, vagy a második helyezett USA 21 literes adatától. Azonban a lista másik vége is messze van tőlünk, Indonéziában vagy Indiában évente átlagosan egy deciliternyi jégkrém a fogyasztás, azaz két kisebb pálcikás, vagy egy adag dobozos finomság fogy fejenként.
A kiszerelések között egyértelműen nyerő a dobozos, családi változat: a vásárolt jégkrémek mintegy 55-56 százaléka ilyen. Az ízek között viszonylag konzervatívak vagyunk: a legtöbb a vaníliás jégkrémből fogy (16 százalék), a második a csokoládé 9 százalékkal, a harmadik helyre kerül az epres íz, de holtversenyben a vanília-csoki ízű változattal (5-5 százalék).
A fagyi nem jégkrém, a jégkrém nem fagyi. De mi a különbség? Korábbi cikkünkből megtudhatja!
A könnyen hazavihető és ott sokáig tárolható dobozos jégkrémek arra csábítanak minket, hogy minél gyakrabban fogyasszunk belőlük. Azonban míg a pálcikás jégkrémek esetén könnyebben látjuk, mekkora egy adag, a dobozosaknál ezt már jóval nehezebb felmérni. És bár a jégkrém erősen szezonális fogyasztású termék, a meleg nyári napokon sem lehet belőle bármikor, bármennyit fogyasztani. Ebből a szempontból hasznos, ha a jégkrémet ugyanúgy édességként kezeljük, mint a süteményeket, és hetente csak egyszer-kétszer, az étkezések befejező fogásaként fogyasztunk belőlük.
A vaníliás jégkrémek általában tejalapúak, és így tejzsírt, illetve tejfehérjét tartalmaznak. Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője szerint a tejzsírnak számos előnye is van, ezek között elsőként az emészthetőséget említi: „A tejzsír a többi zsiradékhoz képest könnyebben emészthető és jól felszívódó zsiradékfajta. Számos, a szervezetünk számára előnyös tápanyagot, így például az idegrendszer szempontjából fontos foszfolipideket, karotinoidokat és nyomokban más vitaminokat is tartalmaz. Energiatartalma viszont pontosan megegyezik más zsiradékokkal, azaz ebből a szempontból is ajánlott az óvatos fogyasztás” – kezdi a szakember. „A tejalapú jégkrémek – így a vaníliás jégkrémek – a tejzsíron felül még tejfehérjét is tartalmaznak. A főleg kazeinből felépülő tejfehérje könnyen emészthető, a szervezetünk számára fontos aminosavakat tartalmaz, ugyanakkor többeknél allergiás reakciót válthat ki. A tejfehérje-allergiások számára tehát a tejalapú jégkrémek minden típusa tilos, ám ők is találhatnak maguknak az allergént nem tartalmazó hűs finomságokat, amelyek tej felhasználása nélkül, esetleg növényi helyettesítőkkel (pl. szója- vagy mandulaital) készülnek. Sőt, a tejcukorra érzékenyek is bőséges választékból kereshetik ki a számukra legfinomabb változatot, legyen szó dobozos vagy pálcikás jégkrémről”- mondja.
A dietetikus szerint azonban fontos még egy tápanyagról beszélni, hiszen a jégkrémekhez a cukor éppúgy hozzátartozik, mint a nyárhoz a meleg. Mivel sokan az elhízás egyik legfőbb okának tartják a cukrot, jó tisztában lenni az alábbival: „Nem a mértékletes cukor-, vagy éppen fehér liszt fogyasztástól hízunk el, hanem táplálkozásunk egésze, életmódunk kiegyensúlyozatlansága, a mértéktelen étkezés vezethet a plusz kilók megjelenéséhez. A túlsúlyért csak a cukrot hibáztatni nem több egyszerű kifogásnál, ugyanakkor az egészséges étrend sem egyenlő azzal, ha ezeket az élelmiszereket kizárjuk belőle. A jégkrém is része lehet a kiegyensúlyozott életmódnak, ha legfeljebb hetente néhányszor fogyasztunk belőle.” Az elfogadható cukorbevitelről kérdezve Antal Emesét megtudtuk, hogy az legfeljebb a napi energiaszükségletünk tíz százalékát teheti ki, amely a legtöbb felnőttnél 40-50 gramm cukrot jelent. Mit tehetünk annak érdekében, hogy ezt ne lépjük túl? A dietetikus szerint sok múlik az odafigyelésen. A vásárlás során ne csak a termék árát nézzük meg, hanem az adott élelmiszer összetételét is. Minden előrecsomagolt élelmiszeren kötelező feltüntetni a tápanyagtartalmat, ezek között a cukrot a szénhidráton belül találjuk meg. Válasszunk olyan termékeket, amelyekben ez az érték alacsony, és otthon, egyéb étkezéseinknél szorítsuk a minimumra, vagy szüntessük meg a cukor felhasználását, például a tea, a kávé vagy a sütemények esetén. Így minden bűntudat nélkül belefér a meleg nyári napokba a jégkrém élvezete is” – tanácsolja a szakember.