Ízletes teszt: ételízesítőket vizsgáltunk

Ételízesítő terméktesztünk polcfelmérése során a nagyobb áruházláncokban és kereskedelmi egységekben vettük szemügyre a kínálatot. Összesen 35 speciális ízesítés (pl. csirkés, húsos) nélküli terméket vontunk vizsgálat alá, melyek közül 29 sót és adalékanyagot/aromát is tartalmazott, 3 ételízesítő só- és adalékanyag/aromamentes volt, 3 termék pedig tartalmazott sót, azonban adalékanyag/aromamentes volt. Származásukat tekintve 25 magyar, 4 lengyel, 3 horvát és 3 szlovák előállítású termék vett részt a tesztben.

A vizsgálatok és a teszt részletes eredményei megtekinthetőek összefoglaló táblázatunkban!

Laboratóriumi vizsgálatok:

• vízben oldódó mesterséges színezék tartalom,
• sóegyenérték (tápértékjelölésben szereplő só),
• glutaminsav (ízfokozó) tartalom,
• ribonukleotidok (ízfokozó),
• ólom és kadmiumtartalom,
• ionizáló sugárzással való kezelés (besugárzottság),
• tartósítószer-tartalom (szorbinsav, benzoesav),
• összes jód tartalom,
• allergének: kén-dioxid, zeller, mustár, glutén-, szójafehérje-tartalom

Ha kíváncsi, mit érdemes tudni az ételízesítőkről, kattintson!

Általánosságban elmondható, hogy az ételízesítők legfőbb összetevői a zöldségfélék és a só. Termékenként eltérően megtalálható még benne ízfokozó adalékanyag (pl. nátrium-glutamát), cukor és fűszerek (bors, kurkuma, gyömbér, bazsalikom stb.) is. Az összetevők sokféleségének és mennyiségének csak a gyártó képzelete, illetve a vonatkozó jogszabályok szabnak határt. Az összetevőket szárított, porított vagy granulált formában hozzák forgalomba.

Az ételízesítők szabályozásáról bővebben itt olvashat!

A terméktesztben résztvevő ételízesítők zöldségtartalma széles skálán mozgott: a vizsgált termékek 4,2% és 100% közötti zöldség tartalommal rendelkeztek. Legnagyobb számban a 15% körüli zöldségtartalmú termékek fordultak elő.

Hogyan állítják elő az ételízesítőket? Cikkünkből megtudhatja!

Biztonsági paraméterek

Minden terméktesztünk elengedhetetlen része, hogy megvizsgáljuk, megfelelőek-e élelmiszerbiztonsági szempontból az általunk ellenőrzött termékek.

Az ételízesítők esetében is így tettünk, ezért ólom és kadmium vizsgálatokat végeztünk.

A fémekre vonatkozó jogszabályi előírásokat az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról szóló 1881/2006/EK rendelet tartalmazza.

Megnyugtató eredmények születtek, ugyanis a laboratóriumi vizsgálatok során az ólom jelenléte és a kadmiumtartalom is jóval a jogszabályi határérték alatt maradt, illetve több esetben nem volt jelen kimutatható mennyiségben.

Allergének jelenléte

Az élelmiszerek jelölésén az összetevők közül egyértelműen kiemelve, kötelezően fel kell tüntetni a tudományosan elismert és jogszabályilag meghatározott allergiát, illetve intoleranciát okozó anyagokat, illetve szükség szerint a lehetséges keresztszennyeződésekre is fel kell hívni a figyelmet. Az allergének ugyanis, az azokra érzékenyeknél, egészségre káros hatást gyakorolhatnak.

A 35 ételízesítőből 18 esetben jelölték valamilyen allergén jelenlétét vagy lehetséges jelenlétét a termékben, leggyakrabban a zellert. Kíváncsiak voltunk azonban, hogy azok a termékek, melyeken nem szerepel allergénre való hivatkozás, illetve mentességre való utalás van rajtuk, valóban nem tartalmaznak-e allergéneket, ez 17 ételízesítő vizsgálatát jelentette kén-dioxid-, zeller- és mustár tartalomra.

A termékekben nem volt kimutatható a mustár és a kén-dioxid-tartalom is a kimutatási határérték alatt volt.

A zellerrel azonban akadtak problémák. Több vizsgált termék esetében is feltüntették a jelölésen azt a tényt, hogy a termék nyomokban tartalmazhat zellert. Azoknál a termékeknél, ahol nem szerepelt összetevőként, és nem történt utalás sem zeller jelenlétére, ellenőriztük, hogy valóban nem mutatható-e ki a termékben ez az allergén.

A laboratóriumi vizsgálatok 5 hazai előállítású termék esetében kimutatták a zeller allergén jelenlétét, holott erre sem az összetevők között, sem keresztszennyeződésként nem történt utalás.

A Nébih – már a tesztfolyamat elején, 2021 júliusában – azonnali hatállyal elrendelte az adott megnevezésű összes terméktétel forgalomból való kivonását minőségmegőrzési időre és kiszerelési egységre tekintet nélkül, és megtiltotta a forgalomba hozatalát.

A forgalomból kivont termékekről a Nébih Termékvisszahívások oldalán tájékozódhat.

Glutén- és szójafehérje-tartalom

Egy-egy terméken szerepelt gluténmentességre, illetve szójafehérje-mentességre utaló állítás, ezért laboratóriumi vizsgálattal ellenőriztük.

A vizsgált termékek megfeleltek az állításoknak.

Tartósítószer-tartalom

Az ételízesítők esetében az adalékanyagokról szóló uniós rendelet szabályozza a felhasználható adalékanyagok fajtáját és mennyiségét. Ezeket a termékeket az „Ételízesítők” élelmiszercsoportba soroljuk, ahol kén-dioxid (szulfitok), szorbinsav (szorbátok), benzoesav (benzoátok), ízfokozók, színezékek is használhatók.

A szorbinsav-szorbátok, benzoesav-benzoátok (E 200-213) használata tehát megengedett lenne, azonban több ételízesítőn is szerepelt a tartósítószer- és/vagy adalékanyagmentes jelölés, ezért ellenőriztük ennek az állításnak a valóságtartalmát. Mivel a sónak tartósító hatása is van, így a sómentes termékeknél szintén megnéztük, hogy tartalmaznak-e egyéb nem jelölt tartósítószert.

A 3 sómentes és 10 tartósítószer- és/vagy adalékanyag-mentesként jelölt terméket laboratóriumi vizsgálattal is ellenőriztük, és nem volt kimutatható tartósítószer bennük.

Ízfokozók

Ízfokozóknak nevezzük azon adalékanyagokat, amelyek fokozzák az élelmiszerek meglévő ízét és/vagy illatát. Legismertebb ilyen ízfokozók a glutamátok, de a terméktesztben résztvevő ételízesítőkben ribonukleotidokat is használtak, amik szintén engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok. 35 termékből 19 jelölése tartalmazott ízfokozó adalékanyagot valamilyen formában (nátrium-glutamát, dinátrium-5′-ribonukleotid, dinátrium-guanilát, dinátrium-inozinát). A dinátrium-5′-ribonukleotid a dinátrium-guanilát és a dinátrium-inozinát 1:1 arányú keveréke. A termékek közül 11 ételízesítő jelölésén csak nátrium-glutamát szerepelt. A ribonukleotidokat általában a nátrium-glutamáthoz adják még intenzívebb ízfokozás céljából.

A laboratóriumi vizsgálat kimutatta, hogy csak azok a termékek tartalmaztak ribonukleotid adalékanyagokat, melyeken az jelölve volt. Glutaminsavból – ami természetes módon is előfordul az élelmiszerekben – pedig azon termékeknél mért a laboratórium magasabb értékeket, amelyeknél nátrium-glutamát adalékanyagot használtak az előállítás során.

Hogyan vizsgáltuk az ízfokozókat az ételízesítőkben? Cikkünkből megtudhatja!

Színezékek

Az ételízesítőkben szívesen használják színező tulajdonságaik miatt a riboflavint (E101) más néven B₂-vitamint sárgás, narancssárga-sárga színe, a kurkumint (E 100) pedig sárgásvörös színe miatt. A felhasználandó mennyiséget a gyártó határozza meg, a hozzáadás céljának eléréséhez szükséges (quantum satis) mértékben.

A jelölés szerint összesen 23 termékhez adtak a gyártók riboflavin színezéket. Megvizsgáltuk, hogy egyéb mesterséges színezéket tartalmaztak-e a termékek.

A vízben oldódó mesterséges színezék tartalom mért értéke mindegyik vizsgált terméknél kimutatási határ alatt volt.

Ionizáló sugárzással való kezelés (besugárzottság)

Engedélyezett üzemben, engedélyezett termékcsoportokban (pl. szárított aromás növények, fűszerek) lehetőség van élelmiszerek besugárzására, de azt jelölni kell („sugárkezelt” vagy „ionizáló sugárzással kezelt” felirattal), a tesztben levő termékeken nem volt ilyen típusú jelölés, de néhány termék esetében ezt vizsgálattal is ellenőriztük.

A termékek besugárzottsági vizsgálata megnyugtató eredménnyel zárult, nem volt kimutatható ilyen típusú kezelés.

Sótartalom

Minden terméknél ellenőrizték a tápértékjelölésen szereplő só mennyiségét. A vizsgálati eredmények értékeléséhez figyelembe vette a hatóság az élelmiszerek jelölésén feltüntetett tápértékek tűréshatárának megállapításához használandó uniós útmutatót, amely meghatározott toleranciát engedélyez.

Egy termék esetében – melyen egyébként nem tüntették fel a zeller allergén jelenlétét – a laboratórium által mért sótartalom magasabb volt (61,8g/100 g), mint amit a terméken feltüntettek (50g/100 g).

Jelölési hibák

Az ételízesítők jelölésvizsgálata során számos problémával találkoztunk. Gond volt többek között a zöldség összetevők feltüntetésével, a származásra vonatkozó jelöléssel, a tápértékjelöléssel és a szárított zöldségek mennyiségének jelölésével is.

A jelölésvizsgálat részletes eredményeiért kattintson ide!

A 35 termékből 27 termék esetében hatósági eljárás indult. A megállapított hibákért élelmiszer-ellenőrzési bírságot szabtak ki megközelítőleg 2.300.000 Ft értékben.

 

Az 5 nem jelölt zeller allergén esetén élelmiszer-biztonsági hibát állapítottak meg, ezen termékeket 3 hazai gyártó állította elő. Az érintett megnevezéssel bíró összes terméktételt hatóságunk azonnali hatállyal kivonta a forgalomból minőségmegőrzési időre és kiszerelési egységre tekintet nélkül. További forgalomba hozatalát megtiltotta, valamint a vizsgált terméktételek fogyasztóktól való azonnali visszahívására is szükség volt. Ezen termékek a zeller allergénre való utalást is tartalmazó javított jelöléssel újból forgalomba kerülhettek.

 

A 27 hatósági eljárás lezárult. A bírság kiszabása mellett köteleztük az előállítókat és forgalmazókat a jogsértések megszüntetésére, valamint a jelölési hibák határidőre történő kijavítására.

Szupermenta-tipp

Az ételízesítők zöldségtartalma igen széles skálán (tesztünkben 4,2% – 100% között) mozoghat. Amennyiben fontos számunkra, hogy magas zöldségtartalmú terméket vásároljunk, érdemes figyelmesen elolvasni a csomagoláson feltüntetett információkat!

Kíváncsi, mely termékek kerültek fel a dobogóra? Kattintson!