Image default

Mi a cöliákia, másképpen lisztérzékenység?

Cöliákia, gluténérzékenység, glutén-szenzitív enteropátia, lisztérzékenység. Gyakran hallhatjuk ezeket a kifejezéseket, de pontosan mit is jelentenek?

A cöliákia egy autoimmun betegség, mely glutén (gabonában megtalálható fehérje) elfogyasztása után, az arra érzékeny emberekben vékonybél nyálkahártya károsodást okoz. A betegség során a búzában található fehérje immunológiai intolerancia (reakciót) hoz létre. Ezek a fehérjék ellenállóak a bélben található bontóenzimeknek, mely hatására az immunrendszer aktiválódik, és gyulladásos folyamatok mennek végbe a bélrendszeren, amelyek kellemetlen tünetekkel járnak. A cöliákia kimutatható vérvizsgálattal, endoszkópos vizsgálattal és szöveti vizsgálattal egyaránt.

Ez is érdekelheti

Miben található glutén?

Gabonafélékben – például búzában, rozsban, árpában, tönkölybúzában és zabban (amennyiben a csomagoláson nincs feltüntetve a gluténmentesség), illetve az ezekből készült termékekben, valamint a gyártás során, ha az adott termék például búzalisztet feldolgozó üzemben készült, vagy ott tárolták, így érintkezhetett búzafehérjével.

A cöliákia kezelése:

Amennyiben a tesztek pozitív eredményt mutatnak, illetve a kezelőorvos úgy rendeli el, élethosszig tartó gluténmentes diéta tartása szükséges. A diéta megfelelő kivitelezésével (azaz teljesen gluténmentes táplálkozással) megelőzhetők a panaszok és a későbbi szövődmények kialakulása.

Szerencsére a boltokban egyre szélesebb körben megtalálhatók a gluténmentes termékek, ami megkönnyíti a betegségben érintett emberek életét és elősegítik a táplálkozásuk változatossá tételét.

A gluténmentes étrendet követőknek az élelmiszereket három kategóriába sorolhatják:

  • a biztosan glutént tartalmazók (pl.: vizes zsemle)
  • a glutént potenciálisan tartalmazók (pl.: ízesített joghurt, mirelit félkész termékek)
  • a glutént biztosan nem tartalmazók (pl.: tojás)
Hogyan jelölik a gyártók termékeiken a gluténmentességet?
  • „gluténmentes”: A „gluténmentes” kijelentés csak abban az esetben használható, ha az élelmiszer a végső fogyasztónak értékesített formájában legfeljebb 20 mg/kg glutént tartalmaz.
  • „nagyon alacsony gluténtartalmú”: A „nagyon alacsony gluténtartalmú” kijelentés csak abban az esetben használható, ha az élelmiszer – amely egy vagy több, búzából, rozsból, árpából, zabból vagy ezek keresztezett változataiból származó összetevőből áll, vagy ilyen összetevőt tartalmaz, amelyet különleges eljárással úgy állítottak elő, hogy a gluténtartalmat csökkentsék – a végső fogyasztó számára értékesített formájában legfeljebb 100 mg/kg glutént tartalmaz.
  • A fenti két tájékoztatást a következő kijelentések kísérhetik: “gluténérzékenyek is fogyaszthatják” vagy “coeliakiában szenvedők is fogyaszthatják”
  • “kifejezetten gluténérzékenyek számára készült” vagy “kifejezetten coeliakiában szenvedők számára készült”: amennyiben az élelmiszert kifejezetten úgy gyártották, készítették elő és/vagy dolgozták fel, hogy:
    a) az élelmiszer glutént tartalmazó egy vagy több összetevőjének gluténtartalmát csökkentették;
    b)a glutént tartalmazó összetevőt más, természetes módon gluténmentes összetevővel helyettesítették.

A termékek jelölése során a glutén tartalmú gabonafélék nevét az összetevők felsorolásában pl. betűtípussal, stílussal vagy háttérszínnel kell kiemelni, amely azt egyértelműen elkülöníti a többi összetevőtől!

Források: etel-intolerancia.hu ogyei.gov.hu

Kapcsolódó tartalmaink

Adatkezelési tájékoztatónkban megismerheti, hogyan gondoskodunk személyes adatai védelméről. Weboldalunk cookie-kat (sütiket) használ a jobb felhasználói élmény érdekében, melynek biztosításához kérjük, kattintson az „Elfogadom” gombra. Elfogad További információk