Citromleveket teszteltünk

A téli időszakban előszeretettel választjuk mindennapjainkban a teát. Szupermenta terméktesztünkön ezúttal e forró ital egyik fő ízesítőjét, vagyis az előrecsomagolt, 100%-os citromleveket vizsgáltuk.

Vannak, akik magában kortyolgatják a teát, de sokan szeretik citrommal ízesíteni. Ha épp nincsen kéznél friss citrom, jó, ha van a háznál előrecsomagolt citromlé, citromízesítő. E termékcsoport melletti érv lehet még a hosszabb eltarthatóság vagy éppen a kényelem is. A Szupermentán ezúttal utánajártunk, biztonságosak és megfelelő minőségűek-e ezek termékek.

A kereskedelemben kapható 100%-os gyümölcslétartalommal rendelkező termékek két csoportra oszthatók:
- gyümölcslé (ahol a gyümölcs friss leve kerül feldolgozásra),
- koncentrátumból (sűrítményből) előállított gyümölcslé (ahol a besűrített friss gyümölcslé kerül visszahígításra).
Mindkét termékcsoport az előállítás során egy nagyon rövid ideig tartó pasztőrözésen is átesik, hogy hosszan eltartható terméket állítsanak elő.

A „citromízesítő” és a „citromlé” két külön termékcsoport. A nagyobb üzletláncokban kapható termékek kínálatát felmérve, a citromízesítők között találtunk 10%, 25%, 40% és 50% gyümölcstartalmúakat, ahogyan 100%-os citromleveket is. Az összehasonlíthatóságot is figyelembe véve, végül 13 különböző 100%-os citromlevet vettünk górcső alá. A „citromlé” szó kizárólag a 100%-os levek esetében használható és ezen megnevezésű termékeket a Magyar Élelmiszerkönyv  szabályozza.

Korábbi cikkünkből még több érdekességet olvashatnak
a gyümölcslevek szabályozásáról! 

A vizsgált termékek közül hatot a citrom friss levéből állítottak elő – melyek között öt bio minősítésű volt –, hét pedig sűrítményből készült. A gyártók által feldolgozott citromok jelentős része Olaszország termőterületeiről származik, azonban Spanyol- és Görögországból is szereznek be déligyümölcsöt, ahogy Dél-Afrika, Argentína, Brazília és Tahiti területeiről is.

Olvasta már decemberi citrom tesztünk eredményeit? 

Ahogy a Szupermenta teszteknél lenni szokott, számos vizsgálatot végeztünk a laboratóriumban:

  • citromsavtartalom és pH,
  • kén-dioxid adalékanyag tartalom,
  • tartósítószerek jelenléte (benzoesav és szorbinsav tartalom),
  • növényvédőszer-maradvány (felületkezelésre szolgáló anyagok is),
  • C-vitamin (aszkorbinsav) tartalom.

Jó hír, hogy a laboratóriumi eredmények alapján biztonsági szempontból minden termék megfelelt. De lássuk közelebbről, milyen részleteket tártunk fel a citromlevek vizsgálata során!

Növényvédőszerek jelenléte

Citrom alapanyagból készülő termékekről lévén szó, kiemelten fontos biztonsági paraméterként mértük a növényvédőszer-maradékot és a felületkezelésre szolgáló anyagokat is a termékekben.

Megnyugtató, hogy a laboratóriumi vizsgálatok nem mutattak ki a termékekben határértéket meghaladó növényvédőszer-maradékokat.

Citromlevek és a C-vitamin

Kíváncsiságból megvizsgáltuk az összes termék C-vitamin tartalmát is, annak ellenére, hogy nincs jogszabályban előírva minimális mennyiség.

A feldolgozás során alkalmazott – nagyon rövid ideig tartó – pasztőrözési folyamat kis mértékben ugyan, de már csökkenti a C-vitamin tartalmat. Érdekességképp vizsgáltuk egy frissen facsart citrom levét is, amely a legmagasabb C-vitamin tartalommal rendelkezett (45 mg/100 ml).

A C-vitamin tartalmat számos tényező befolyásolhatja, például az oxidáció és a csomagolóanyag típusa vagy éppen a fényhatás.

Az előrecsomagolt citromlevek C-vitamin tartalmát befolyásoló tényezőkről
A C-vitamin a levegő oxigénjének, továbbá egyes enzimek hatására oxidálódik. Az így keletkező oxidált forma már nem rendelkezik vitamin hatással. Az oxidációs folyamat a tárolás során is végbemegy, melynek mértéke függ a csomagolás típusától is, hogy műanyag palackban vagy üvegben tárolják. Az üvegben játszódik le legkevésbé az oxidációs folyamat. A C-vitamin tartalom jelentős csökkenését okozhatja a fényhatás, ahogyan a gyártástól számított időtartam eltelte is jelentősen befolyásolja. Nem utolsó sorban függ a felhasznált alapanyag fajtájától és annak érettségi fokától is.
A feltüntetett vitamintartalom

Két terméken tüntették fel a C-vitamin mennyiségét és a napi beviteli referenciaértéket (NRV). A C-vitaminra vonatkozó értékeket nem kötelező jelölni a termék csomagolásán. Ha önként mégis megteszik, természetesen meg kell felelni az előírásoknak.

Pontosan, hogy tüntethető fel a C-vitamin mennyisége? Cikkünkből kiderül! 

A laboratóriumi vizsgálatok alapján az érintett termékeken megfelelő volt a feltüntetett érték, ahogyan a C-vitamin tartalom jelölése is megfelelt az előírásoknak.

Jelölés vizsgálata

A termékek jelölésének vizsgálatakor számos kisebb súlyú hibát tártunk fel. Probléma volt többek közt a megnevezéssel, a betűmérettel, a tápérték adatok feltüntetésével, az energiatartalommal, valamint a tárolási feltétellel. A felelős élelmiszer-vállalkozókat hivatalunk felszólítja azok javítására.

Tizenháromból nyolc termék esetében találtunk jelölési hibát.
A részletekért kattintson! 

Citromsav és pH

Az energiaértékekre vonatkozó adatokat a citromsavtartalom laboratóriumi, mérési eredményei alapján ellenőriztük, hiszen a termékek szerves savtartalmával a tápérték adatok számítása során számolni kell. A vizsgált termékek 40,6-59,6 g/l közötti citromsavat tartalmaztak. Mindemellett vizsgáltunk egy frissen facsart citromlevet is, melynek savtartalma is hasonló értékű (57,2 g/l) volt.

A pH érték a savasság intenzitását fejezi ki, azaz a citromlében található hidrogén-ionok koncentrációját jelenti. A vizsgált citromlevek erősen savanyú kémhatásúak, számszerűleg 2,2-2,5 közötti pH értékkel rendelkeztek.

Adalékanyagok a citromlében

Benzoesav és szorbinsav 

Fontosnak tartottuk ellenőrizni, hogy a termékek tartalmaznak-e nem jelölt tartósítószer összetevőt, így minden terméknél laboratóriumban vizsgáltuk a benzoe- és szorbinsav-tartalmat.

A termékek nem tartalmaztak benzoesav és szorbinsav tartósítószereket, így megfeleltek a jelölésen feltüntetett összetevőknek.

A szorbinsav és a benzoesav, illetve annak sói alkalmazása az élelmiszerek tartósításában általánosan elterjedt módszer. Az élelmiszer tartósítása a tartósítószerek használatán kívül egyéb módszerekkel is elérhetőek: hőkezelés, romlást okozó mikroorganizmusoknak kedvezőtlen környezet kialakítása pl. savas környezet, megfelelő csomagolás. Az alkalmazott technológiai módszertől függően néhány héttől akár több hónapra is meg lehet hosszabbítani egy termék minőségmegőrzési idejét.
Kén-dioxid és kálium-metabiszulfit

Uniós rendelet szabályozza, hogy a kén-dioxidot mely élelmiszerben, milyen mennyiségben lehet használni. Laboratóriumi vizsgálattal ellenőriztük, hogy a 13 citromlében megfelel-e a hozzáadott kén-dioxid mennyisége az előírt 350 mg/l-os maximumnak. A kapott eredmények 34-348 mg/l közötti értéktartományba estek.

A termékek kén-dioxid tartalma nem haladta meg az uniós rendelet által meghatározott határértéket.

A kálium-metabiszulfit egy kén tartalmú adalékanyag, amely elsősorban a barnulást akadályozza meg. Mindemellett fontos megjegyezni, hogy allergén anyag is, ezért a termékek csomagolásán kiemelten tüntették fel.

Azon termékek színe sötétebb volt, amelyekhez egyáltalán nem vagy csak nagyon kis mennyiségben adták hozzá ezt az adalékanyagot.

Ha kíváncsi, mely citromlevek végeztek az élen a Szupermenta kedveltségi vizsgálatán, kattintson tovább! 

A hatósági vizsgálatok összefoglalásaként elmondható, hogy 13 termékből 8 esetében jelölési hibák miatt hatósági eljárás indult. A Nébih az élelmiszer-vállalkozókat figyelmeztetésben részesíti, és intézkedési terv benyújtása mellett kötelezi a hibák javítására.

 
Tetszett? Oszd meg: Share on Facebook
Facebook