A nagy burgonya A-B-C, azaz a „nem szétfővő”, a „kissé szétfővő” és a „szétfővő”. Az alábbi cikkünkben arról olvashatsz, hogy mi alapján érdemes főzési típust választani.
A burgonyafajták főzési típusba való besorolását a könnyebb eligazodás érdekében vezették be. A besorolás alapja a burgonyagumó keményítőtartalma, de ezenkívül számít a textúra és a szemcseméret is.
A kereskedőnek mind az előre csomagolt, mind a lédig termékeknél fel kell tüntetnie a burgonya besorolását, vagyis már nem elegendő a fajtáról és a származási országról tájékoztatni a vásárlókat, de a jellemző főzési típusról (A-B-C) is kötelező. Főzéskor megmutatkozó tulajdonságai alapján három burgonyatípust különböztetünk meg:
- „A” főzési típust – alacsony keményítőtartalmú, finomszemcsés, nem szétfővő. Elsősorban burgonyasaláta, rakott burgonya készítéséhez alkalmas.
- „B” főzési típust – közepes keményítőtartalom, közepesen finom szemcsés, kissé lisztes, enyhén szétfővő. Általános felhasználásra, főtt burgonyának való.
- „C” főzési típust – közepes vagy magas keményítőtartalom, porhanyós, lisztes textúra, szétfővő. Püré, pehely alapanyagnak, sütésre, hasábburgonya készítéséhez, burgonyás tésztákhoz a legjobb.
Tudta?
A burgonya a negyedik legnagyobb mennyiségben termesztett élelmiszernövény a világon.
Figyeld a kódot! Figyeld a Szupermentát!
A vonatkozó forgalmazásiminőség-szabvány szerint a Magyarországon forgalomba hozott burgonya címkéjén (lédig termék esetében táblán, polccímkén) kötelezően jelölni kell a burgonya fajtáját és a főzési típust is. Ha megnézzük a hazai boltok burgonyaválasztékát, sajnos még közel sem általános, hogy mindhárom főzési típusú burgonya a vásárlók rendelkezésére álljon, de az elmúlt évek tapasztalatai alapján a helyzet egyre inkább javul.
Az egységes jelölés jelentős segítséget nyújt a vásárlók számára, hogy az igényeiknek leginkább megfelelő terméket választhassák.
Forrás: 34/2016. (V. 4.) FM rendelet